Hangoskönyv hallgatása közben!

Hangoskönyv hallgatásába kezdtél? Használod a képzelőerőd!

Hangoskönyv oldalhoz

Egy jó történet képes leültetni. Biztos Te is voltál már úgy, hogy belekezdtél egy könyvbe, vagy hangoskönyv, vagy olvasmányos formában, és érezted, végig kell menned a történeten. Emlékszem, mikor a seregben szolgáltam (húsz évesen) és egy fogműtéten estem át, mennyire lekötött egy könyv. Teljesen ismeretlen katonatársakkal kerültem egy betegszobába, ismerkedni épp nem volt kedvem. Miután elmondták az orvosok, hogy benn kell maradnom úgy két hétig, elkeseredtem. Egyik nap a folyosón sétálva megpillantottam, hogy van egy kis könyvtára a részlegnek (akkoriban még nem hallottam hangoskönyv változatokról). Kikértem.

A történet magával ragadott, pedig csak egy átlagos könyv volt. Elképzeltem a jeleneteket, a szereplőket, a hangokat, a tájat. Unalmamnak tehát kellő ellenszerét megtalálva egész jól telt az idő. Ha hangoskönyv formában meglett volna, biztos még jobban emlékeznék a részletekre. Ellenszenves szobatársaim hiányosságai se piszkáltak fel, mert a regényre irányult minden porcikám. Ehhez persze biztosan az is hozzájárult, hogy ott nem sok tennivaló volt, csak gyógyulni, pihenni kellett.

Azzal kezdtem, hogy egy jó történet képes leültetni. De ehhez én is kellettem. A képzelőerő használata. E nélkül üres sorok lettek volna. Ha mostanában olvasok, vagy hangoskönyv anyagot hallgatok, szintén használom képzelőerőmet. Elképzelem a szereplőket, hangjaikat, a madarak csiripelését. Látom a helyet, ahol játszódik.

A szereplők majdhogynem barátaimmá válnak, miközben megszeretem őket. Ha ügyes a hangoskönyv felolvasó, ez hatványozottan jelentkezik. Miért jegyeztem meg ennyire, hogy egykor egy jó könyvet olvastam? Mert jó olvasó voltam. Ez azt jelenti tehát, hogy használtam képzelőerőmet. Akár hangoskönyv, akár írott változat van kezedben, szerintem Te is csak akkor fogod élvezni, ha magad előtt látod, érzed, amit olvasol. Jártál már erdőben?

Emlékszel a finom zajra, melyet a lehullott száraz levelek keltettek, miközben járkáltál rajtuk? A vékony gallyakra, melyekre rálépve roppantak. A nap fényére, mely átszűrődött, miközben a már hűvös szél arra késztetett, húzd össze kabátodat? Amikor az eléd terülő látvány lenyűgözött, és érezted, hogy ezek a Te perceid, melyek kitörölhetetlenül nyomot hagytak benned? Vissza tudod idézni?

Igen, mert van képzelőerőd, mellyel Isten áldott meg. Miért ne használnád e képességedet, ha egy jó hangoskönyv kerül a kezedbe? Használd! Ettől fogod élvezni. Persze ehhez az is kell, hogy a történet érdekes legyen. Előttem van az, mikor olyan könyveket olvastam, melyeket el kellett olvasni (iskolás évek), de a legnagyobb öröm az volt, amikor befejeztem. Azokat még hangoskönyv formában is nehéz lenne szeretni.

Válaszd ki a hozzád illőt. Azt, ami leköt, mert érdekel. Nehezen tudnám elképzelni, hogy szakácskönyveket olvassak, mert nem érdekel a szakácskodás, de ha egy Kosztolányi novella kerül a kezembe, égek a vágytól, hogy olvassam, mert stílusa, történetisége, mondanivalója legtöbbször magával ragadó. Szóval ne feledd! A képzelőerő használata és egy jó hangoskönyv a kulcsa többek között annak, hogy az élményre évtizedek múlva is kellemes érzülettel tudj visszagondolni.

 

Attila

 

Van egy könyv, ami számomra többet jelent minden könyvnél. Ez a Szentírás, vagy más néven a Biblia. Érdekel, miért? Akkor kattints ide: Számomra miért a Szentírás a legértékesebb?